ISBN: 86-323-0505-0
Autor: Domaći
Jezik: Mađarski

Mit viszünk magunkkal?-Bányai János-/K342/
Tanulmányok, kritikák
Bányai János
Cím: Mit viszünk magunkkal? : Tanulmányok, kritikák
Dokumentumtípus: Könyv (monografikus szint)
Szerzőségi közlés: Bányai, János
Szerző: Bányai János
Kiadás helye: Újvidék
Kiadó neve: Forum Kvk
Megjelenés éve: 2000
Fizikai leírás: 205 p. ; 23 cm
ISBN/ár: 86 323 0505 0
Tárgyszó: magyar irodalom -- tanulmányok -- 20. sz.-- vajdasági magyar ; magyar irodalom -- kritikák -- 20. sz.-- vajdasági magyar
ETO jelzet: 894.511(497.1)-4
894.511(497.1)-95
Nyelv: *Magyar
Bányai János: Mit viszünk magunkkal? Tanulmányok, kritikák

Küldés
Közeli könyvtárakban

Könyvismertető
A század- és ezredforduló történelmi és kulturális tapasztalategyüttesként - akaratlanul is - számadásra késztet: Bányai János kötetbe rendezett tanulmányai és kritikái is a számadás jegyében kapcsolhatók össze. A vajdasági magyar irodalom `első számú kritikusa` írásaival nem prognózist kíván nyújtani a jövőre tekintve, csupán - szemben a múlt tapasztalatvilágára épülő irodalomtörténettel - az irodalmi alkotások mindig megújuló egyediségét veszi számba; azokat a 20. századi magyar irodalmi műveket, amelyek `áttelepülve` a következő évszázadba a jelent ábrázolják ugyan, de amelyek egy elkövetkező évszázad megértő kánonjára, egy még ismeretlen és távoli értelmező közösség olvasói tudatára várnak. ; A harminc írást két nagyobb fejezetbe csoportosította a szerző. A Tanulmányok főként az irodalom-irodalomtörténet-műalkotás viszonyát taglalják, és elsősorban arra mutatnak rá, hogy elemezhető és értékelhető (folyamatában leírható, megragadható) története nem maguknak az alkotásoknak, hanem a befogadás történetével párhuzamosan alakuló irodalmi struktúráknak van csupán. A szerző ezért önmagában vizsgál meg néhány műalkotást - pl. Major Nándor: Dél (660577), Varga Zoltán: Méregkeverő című (az ÚK nem ismertette) regényeit; Juhász Erzsébet és Krasznahorkai László prózáját; Pap József és Nádasdy Ádám verseit stb. -, miközben kimondja: a jövő század közönségének a műveket újraolvasva kell majd döntenie, hogy átveszi-e az örökölt kánont, vagy vállalja az újat hirdető szerepkörét. ; A második egység - Kritikák - a kritikaírás elvárásait megfogalmazva mutatja be a századvég kritikaelméleti tanait, majd a felsorakoztatott kritériumoknak megfelelően bírálóan újraolvas magyar és szerb regényeket (Végel László, Tar Sándor, Szilágyi Andor, Danilo Kiš és Mirko Kovac mellett Meša Selimovic, Aleksandar Tišma vagy Radomir Konstantinovic, David Albahari és Borislav Pelic művei); a századvég magyar verstermését - többek között Petri György, Herceg János, Böndör Pál alkotásaiból válogatva; de értékeli a klasszikusok közül Márai Sándor munkásságát; és kritikusan közelíti meg Bori Imre (kisebbségi) irodalomtörténeti tanulmányait. ; A tanulmánykötet nemcsak összefoglalja a századvégi magyar irodalom - túlsúllyal vajdasági - irányait, egyben meghatározza a kisebbségi irodalmak esélyét (feladatát) is: az irodalmi `túlélés stratégiája` a kritikai diskurzus mentén épülhet csak föl; az értékteremtés, a hagyomány újraolvasása, de a jelen megértése is csak a `tiszta bírálat` új szótárának felfektetése után következhet. - A kötet olvasói egyrészt a vajdasági magyar irodalom iránt komolyan érdeklődők közül, másrészt az irodalom, a művek jövőjén gondolkodók köréből kerülhetnek ki.